Erdélyben egyedülálló módon, március 15. alkalmából szónoklat-versenyt hirdet fiatalok számára a nagybányai Teleki Magyar Ház, a Nagybányai Ifjúsági Szövetség (NISZ), a Németh László Gimnázium Diáktanácsa és a Nagybánya.ro internetes portál. A versenyre jeligés pályázat útján lehet benevezni. A győztest, egyben a 2006. március 15-i nagybányai ünnepség diákszónokát, magyar- és történelemtanárokból álló zsűri fogja kiválasztani. A pályamunka ajánlott terjedelme 6-7000 számítógépes leütés (kb. 8-10 perc). /Márciusban diák áll a pódiumra. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 10./
2006. március 3.
Horváth Gyöngyvér kolozsvári grafikusművész, alkotásaiból nyílt eladással egybekötött kiállítás Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. /Grafikai tárlat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 3./
2006. március 10.
Nagybányán március 16-án nyílik kiállítás Dinyés László budapesti szobrászművész alkotásaiból, domborműveiből, plakettjeiből, grafikáiból a Teleki Magyar Házban. Dinyés László számos köztéri szobor és dombormű alkotója, de grafikusként, költőként, s nem utolsó sorban az 1848-49-es szabadságharc dokumentumait feltáró több történelmi tanulmánykötet szerzőjeként is ismeretes. Dinyés László gróf Teleki Sándor tisztelője, felajánlotta, hogy adományként a Teleki Magyar Ház számára elkészíti a „vad gróf” mellszobrát; a nagybányai kiállításon valószínűleg a gipszmakett bemutatására is sor kerül. /(déel): Dinyés László kiállítása. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 10./
2006. március 24.
A 125 évvel ezelőtt Nagyszentmiklóson született Bartók Bélára emlékeztek a nagybányai Teleki Magyar Házban. Nem csupán az életrajzát ismertették, de interaktív párbeszéd alakult ki a közönség és a Bartók-műveket előadók között. /Farkas E. Zoltán: Interaktív Bartók-emlékezés. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2006. március 27.
125 esztendővel ezelőtt született Nagyszentmiklóson a XX. század egyik legnagyobb komponistája, népdalgyűjtő és előadóművész: Bartók Béla. A Pro Bartók Társaság egy hétig tartó rendezvénysorozatot szervezett a zeneszerző tiszteletére. A magyar és a román kormány, valamint az Európai Parlament képviselői, a két ország művelődési életének személyiségei, világhírű muzsikusok, politikusok hajtottak fejet a népek testvérré válásának eszméjét hirdető Bartók Béla emléke előtt. Bartók-domborműavató ünnepséggel emlékezett névadójára a Bánság legnagyobb magyar iskolája, a Bartók Béla Elméleti Líceum /Temesvár/, mely 35 éve lett önálló magyar középiskola. A nagyszentmiklósi Bartók-mellszobor után a zeneszerzőt másodszor is megörökítő Jecza Péter jelenlétében ünnepélyesen leleplezték a Bartók Bélát hangjegyként stilizáló domborművét a középiskolában. Nagyszentmiklóson, a Nákó-kastélyban megtartott tudományos értekezleten a kolozsvári Almási István és László Ferenc, Gheorghe Firca bukaresti és Stachó István budapesti zenetudósok számoltak be Bartók Béla munkásságával kapcsolatos kutatásaik eredményéről. Az etnomuzikológus Bartók című népzenei hangversenyen a kolozsvári Mircea Campean és zenekara, valamint a budapesti Muzsikás együttes és vendégei, Petrás Mária népdalénekes és a világhírű hegedűvirtuóz, a londoni Alexander Balanescu lépett fel az erre az alkalomra felújított nagyszentmiklósi Művelődési Ház színpadán. A Bartók-rendezvénysorozat zárónapján, március 26-án Nagyszentmiklóson bemutatták Szekernyés János Bartók és a Bánság című könyvét. Délután a II. Szegedi Nemzetközi Bartók Zongoraverseny díjazottjainak gálaműsorát, és a kolozsvári Magyar Opera szimfonikus zenekarának hangversenyét hallgathatta meg a nagyszentmiklósi közönség. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul részvételével Bartók Béla emlékkiállítást avattak, végül a Szegedi Kortárs Balett Csodálatos mandarin előadása zárta az ünnepségsorozatot. A jubileum alkalmával a Bukaresti Magyar Kulturális Központ szervezésében megkoszorúzták Bartók Béla bukaresti szobrát, s a román rádió több műsorral ünnepelte a zeneszerző születésnapját. Bartókra emlékeztek a nagybányai Teleki Magyar Házban. Ünnepeltek a világ magyar intézetei is, Londontól Kairóig. Limában Bartók-szobrot avattak, Mongóliában első ízben került sor Bartók-koncertre az ulánbátori operaházban. /Pataki Zoltán: Szentmiklósi Bartók-ünnep. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Március 25-én kezdődtek Bartók Béla szülővárosában a világhírű magyar zeneszerző, emlékére szervezett rendezvények. New York, Róma, Budapest után Nagyszentmiklós is felkerült a nemzetközi Bartók-év térképére, köszönhetően a Bartók-kultuszt ápoló helybéli Pro Bartók Társaságnak, illetve elnöke, Tamás Sándor állhatatos szervező munkájának. – Temesváron a Bartók-szobornál Tamás Sándor után többek között Becsey Zsolt fideszes euro-parlamenti képviselő, Benedek András, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Zsehránszky István, a román Kisebbségügyi Hivatal igazgatója, Szép Gyula, az RMDSZ országos művelődési alelnöke, valamint Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő beszélt és koszorúzott. /Pataky Lehel Zsolt: Bartók-emléknapok Nagyszentmiklóson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 27./
2006. május 13.
A nagybányai művésztelep és festőiskola megalakulásának 110. évfordulója újabb alkalom az emlékezésre. A Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága nemzetközi kiállítással köszöntötte az évfordulót: a Teleki Magyar Házban május 6-án megnyílt Tavaszi tárlaton a kortárs nagybányai művészek alkotásai mellett magyarországi művészek, továbbá a nagyváradi Vassy Erzsébet, a csíkszeredai Gothárd Veronika valamint a kolozsvári Gally Katalin és Horváth Gyöngyvér festményei és grafikái is láthatók. /(n): Nagybánya – múlt és jelen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2006. június 9.
Oszóczki Kálmán ny. történész-levéltáros Nagybányán töltött alkotó évtizedek után jó néhány esztendeje Magyarországon él. Június 10-én előadást tart Wass Albert életéről Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. /Wass Albert előadás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 9./
2006. augusztus 4.
„Miénk itt a tér” címmel Nagybányán több magyar szervezet először hirdet nagyszabású őszi közös rendezvényt, ez lesz a hónapok óta szervezkedő nagybányai ifjúsági kerekasztal első konkrét közös kezdeményezése. A háromnapos programsorozat a tervek szerint szeptember 22-24-én lesz. A nagybányai magyar ifjúsággal foglalkozó szervezetek régóta hiányolt összefogása megvalósul a Főtér Fesztivál tervével. A szervezők – a Fülemile Színjátszó Kör (Németh László Gimnázium), Gróf Teleki Sándor cserkészcsapat, Lendvay Márton Színjátszó Kör, Krisztus Király Római Katolikus Plébániatemplom ifjúsági köre, Medáliák Társasága (Németh László Gimnázium), Nagybányai Ifjúsági Szövetség (NISZ), Nagybányai Magyar Képzőművészek Társasága (NMKT), Németh László Gimnázium Diáktanácsa, Óvárosi IKE (az Óvárosi Református Egyházközösség ifjúsági keresztyén egyesülete), Schola Rivulina Énekkar (Szentháromság Római Katolikus Plébánia), Turul-Sas Lovagrend, Teleki Magyar Ház, Nagybányai Táncház, Újvárosi IKE (az Újvárosi Református Egyházközösség ifjúsági keresztyén egyesülete). /(déel): Miénk – lesz – itt a tér! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 4./
2006. december 15.
A 75 éves Bitay Zoltán festő-, és grafikusművész alkotásaiból nyílt kiállítás december 14-én Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. /Kiállítás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 15./
2007. május 16.
Gróf Teleki Sándor szobrának, Dinyés László budapesti szobrászművész alkotásának leleplezése lesz a hét végén, Nagybányán megszervezendő Teleki Napok fénypontja. A mellszobrot május 19-én leplezik le a felújított épület udvarán. A szoborállítást egy nagybányai román vállalkozó is komolyabb összeggel támogatta. Gróf Teleki Sándor nagybányai háza ma a Teleki Magyar Háznak nyújt otthont. A szoboravató ünnepséget megelőzően Teleki-vetélkedőt szerveznek gyermekeknek, fiataloknak. Tudományos konferenciát tartanak, illetve gróf Teleki Sándor életét bemutató kiállítás nyílik. A szoboravató ünnepségen többek között Dávid Gyula irodalomtörténész, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke, Szaniszló József, a nagybányai Teleki Társaság alelnöke és Bona Gábor hadtörténész mondanak beszédet. /Dávid Lajos: Teleki Sándorra emlékeznek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./
2007. május 21.
Nagybányán a Teleki Magyar Házban (TMH) emlékeztek Teleki Sándorra, aki 115. évvel ezelőtt halt meg, továbbá a Teleki Magyar Ház fennállásának ötödik évfordulójára. Felavatták Dinyés László budapesti szobrászművész Teleki-mellszobrát. Csetri Elek kolozsvári történész Teleki Sándor életpályáját ismertette, Teleki Sándor emberi-katonatiszti legendás alakját Bona Gábor budapesti hadtörténész rajzolta meg. Balogh Béla levéltáros-történész a grófnak és családjának Kővár vidéken kifejtett áldásos tevékenységéről szólt, ezután Murádin Jenő, kolozsvári művészettörténész a grófnak és családjának a hazai művészeti életbe való aktív bekapcsolódását méltatta. Érdekes rajzkiállítást láthattak a jelenlévők, Teleki hazai, illetve európai kényszerkalandjainak színhelyeiről és európai hírességű barátairól. /Farkas E. Zoltán: Teleki a Zazar partján. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2007. augusztus 3.
Könyvbemutató lesz Nagybányán, a Teleki Magyar Házban, a Szent István napok keretében, augusztus 14-én. Dávid Lajos tartja majd a megnyitót, Asztalos Gábor és Kiss Kornél szavalnak, majd Kádár Miklós lelkész ismerteti Vánk Sándor A nagybányai Híd utcai Református Iskola című könyvét. Erről az iskoláról 1547 óta vannak emlékek, adatok. Ezekből mentett meg a szerző egy kötetre valót. Vánk Sándor a helytörténet búvárlója. Emlékezetes monográfiája: Nagybányai magyar nyelvű közoktatás a XX. század forgatagában /2002/, emellett napvilágot látott még a szerzőtől: Máramarossziget római katolikus egyházi iskolák, de ő szerkesztette a Németh László Líceum évkönyveit /1999-2001/ is. /Hitter Ferenc: Évek és iskolák – mai szemmel. = Gutinmelléki Friss Újság (Nagybánya), aug. 3./
2007. november 23.
Fennállásának harmadik évében november 23-26-a között Medáliák-napokat rendez a nagybányai Medáliák Társasága: november 23-án irodalmi est a Németh László Gimnáziumban, november 24-én Ki mit tud? – gála. Fakultatív magyar oktatásban résztvevő diákok találkozója a Teleki Magyar Házban, In memoriam Márai Sándor. Filmes irodalmi összeállítás, november 25-én zenés irodalmi összeállítás a Teleki Magyar Házban, november – 28-án a szamosardói Kós Károly Általános Iskola és a Medáliák Társaságának közös előadása. /Medáliák-napok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 15./
2007. november 30.
Felházi Ágnes Judit fiatal kolozsvári festőművész tárlata december 12-ig látogatható Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. December 13-án Deák János nagybányai festőművész kiállítása nyílik. /Rövid hírek. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 30./
2007. december 3.
Tízéves szünet után magyar könyvesbolt nyitja meg kapuit december 3-án Nagybányán. A Memoár Könyvesház a Bányavidék egyetlen magyar kulturális intézményében, a Teleki Magyar Házban kap otthont. A könyvesbolt és az antikvárium tulajdonosa egy szatmárnémeti vállalkozó, akihez egy másik hasonló vállalkozás, az internetes rendelés alapján könyveket forgalmazó Interlib Erdélyi Virtuális Antikvárium és Könyvesbolt is köthető. A nagybányai bolt az internetes szolgáltatáshoz hasonlóan egyaránt kínál majd új magyar nyelvű kiadványokat és antikvár könyveket, de térképek, képzőművészeti alkotások forgalmazását is tervezik. /Hiánypótló magyar könyvesbolt nyílt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./
2007. december 7.
Közel tíz esztendős szünet után ismét létezik magyar könyvesbolt Nagybányán! A “Memoár Könyvesház” a Bányavidék egyetlen magyar kulturális intézményében, a Teleki Magyar Házban kapott otthont. Nevéről pályázat útján döntöttek a tulajdonos és a befogadó intézmény képviselői. A könyvesbolt és antikvárium tulajdonosa egy szatmárnémeti fiatal vállalkozó, Vörös Zsolt, aki már évek óta működteti sikerrel az Interlib Erdélyi Virtuális Antikváriumot és Könyvesboltot (https://www.interlib.ro). /Magyar könyvesbolt Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 14./
2007. december 28.
Alapfokú idegenvezető-képzéssel egybekötött honismereti képzés-sorozatot szervez Nagybányám a Teleki Magyar Ház. A magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával zajló hétvégi tanfolyam keretében szakemberek tartanak előadásokat Nagybánya és Erdély történelméről, környezetéről, műemlékeiről, néprajzi, művészeti és vallási vonatkozásairól. Az elméleti előadásokat vetítések egészítik ki. A tanfolyamon a következő kurzusok hallgathatók: Történelem, Földrajz és környezetismeret, Egyháztörténet, Művészettörténet, Irodalom és kultúra, Néprajz és Gyakorlati idegenvezetés. /Honismereti tanfolyam – 2008. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 28./
2008. április 9.
A Magyar Polgári Párt máramarosi fiókja március 29-én akarta tartani alakuló gyűlését Nagybányán, a Teleki Magyar Házban, a politikai szervezetek és gazdasági vállalkozások esetére megállapított órabér kifizetésével. Ludescher István területi RMDSZ-elnök és nagybányai alpolgármester felháborodottan kért telefonon magyarázatot arra, hogy Dávid Lajos miért adott engedélyt a rendezvény megtartására, majd megfenyegette őt: amennyiben az MPP gyűlésére a Teleki Magyar Házban kerül sor, az intézmény elveszít minden támogatást, amelybe az RMDSZ-nek és neki személyesen beleszólása, befolyása van. Dávid Lajos erről tájékoztatta az MPP alakuló gyűlésének szervezőit, akik úgy döntöttek, hogy ezek után a rendezvényt egy másik helyszínen fogják lebonyolítani. Dávid Lajos közleményében leszögezte, hogy a Teleki Magyar Ház a nagybányai magyar közösséget és a helyi magyar szervezeteket szolgáló civil kulturális intézmény. Összefogni szeretne és nem szétválasztani, politikai szervezet csak terembér kifizetése ellenében használhatja az intézmény termeit. Minden más nagybányai magyar szervezetnek, egyesületnek, társaságnak díjmentesen biztosítanak otthont. Dávid Lajos emlékeztetett: 2001-ben a helyi RMDSZ-szervezet a magyar egyházak és civil szervezetek ellenében egyedüliként (!) nem támogatta magyar ház megalapítását Nagybányán. Ludescher István megengedhetetlen eszközökkel próbálta egy civil szervezet és egy civil intézmény vezetőjének döntését befolyásolni. /RMDSZ-zsarolás a nagybányai Teleki Házban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 9./
2009. július 4.
A felnőttképzés nagyon széles skálán mozog: az egyik oldalon ott vannak a hobbitevékenységek képzései, a másik oldalon pedig a szakmai továbbképzések. A művelődésszervezés is egyfajta felnőttképzés. A kóruséneklésnek – mint bármely más közösségi tevékenységnek – jellemformáló ereje is van. A népfőiskola intézményesülése a XX. század harmincas éveire tehető. A református egyház megszervezte a sárospataki csizmás diákok iskoláját, a katolikusok pedig elindították a kifejezetten népfőiskolás jelleggel működő képzésüket, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) elnevezésű mozgalmat. Erdélyben a népfőiskola Balázs Ferenc unitárius lelkész nevéhez kötődik. A bécsi döntés után, 1940 és 1944 között Észak Erdélyben a református egyház több népfőiskolát tudott beindítani az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) keretén belül. A KALOT is beindította a maga népfőiskoláját Csíksomlyón. A második világégés után az EMKE 1946-ban próbált népfőiskolákat indítani, ezek az intézmények azonban 1947–1948-ban, az EMKE megszűntetésével együtt megszűntek. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke elmondta, hogy a felnőttképzésbe 1982-ben kapcsolódott be, amikor az Ember és természet elnevezésű, magyar nyelvű szabadegyetemi kollégium továbbszervezését vette át, aztán 1993-tól az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnél (EMKE) keretében folytathatta ezt a munkát. Az EMKE-n belül különböző közművelődési szakmai csoportok jöttek létre, amelyek később önállósodtak, mint például a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Táncszövetség, a Romániai Magyar Zenetársaság stb., így jött létre 1994-ben a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság is. Dáné Tibor Kálmán úgy látja, Romániában nincs kihasználva eléggé a felnőttképzés mint oktatási forma. Régebben kétéves rendszerességgel szerveztek népfőiskolai tábort Szovátán, majd Szentegyházán. Foglalkoztak pályázatíró, közösségszervező, -építő tréningek megszervezésével, nyelvoktatással is. Az elmúlt húsz évben szép számban jöttek létre magyar házak Erdélyben. Ilyen többek között Kolozsváron a Szabédi-ház, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Heltai Alapítvány mint kulturális központ, a Pro Iuventute, a Kriza János Néprajzi Társaság székháza vagy Válaszúton a Kallós Alapítvány épülete, azután Szamosújváron a Téka háza, Nagybányán a Teleki Ház, magyar házak Désen, Besztercén, Nagyenyeden, Zilahon, Szilágysomlyón, Medgyesen, Csernakeresztúron stb. Az EMKE és a Népfőiskola egy hálózatot kíván kialakítani a magyar házak között. A Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szakmai hozzájárulásával már elindítottak – egyelőre még csak tíz magyar házzal – egy szakmai programot, ezt szeretnék az elkövetkezőkben kibővíteni. /Ferencz Zsolt: Sem a román, sem a magyar társadalom nem használja ki eléggé a felnőttképzés lehetőségét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2009. november 12.
November 11-én mutatták be Nagybányán a Teleki Magyar Házban Simon Ilona Meselélektani párhuzamok című kötetét, amelyik a kolozsvári Világhírnév Kiadó újságíró-sorozatának (Fehér Holló) harmadik „gyermekeként” látott napvilágot. A szerző a Fiatal Fórum és a Kalotaszeg című lapok szerkesztőjeként, illetve munkatársaként vált ismertté. /Muszka-Pál Anna óvónő: Meselélektani párhuzamok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 12./
